Hungarian Drought Index (HDI)

Mi az a HDI?

2015-2016 folyamán kidolgozott, napi gyakorisággal számítható új hazai aszályindex alkalmas a napi vízhiány/aszály jellemzésére legfontosabb újdonsága: aktuális, talajtípusonként differenciált talajnedvesség figyelembevétele

A HDI legfontosabb előnyei

• minimalizált, könnyen előteremthető bemeneti paraméterigénye van
• meteorológia paraméterek közül csak a napi csapadékmennyiségre és a napi középhőmérsékletre van szüksége
• moduláris
• kiszámítása algoritmizálható, szubjektív emberi döntésektől mentes

A HDI alapkoncepciója

Alapja a meteorológiai aszály tényezője (HDI₀)

• a HDI₀ a szántóföldi növénykultúrák számára fontos feltalaj (0-35 cm) nedvességi állapotának függvényében kap egy szorzótényezőt (k₃₅)
• mellette – kisebb súllyal – a mélyebb talajrétegek (35-80 cm) nedvesség-tartalékának függvényében újabb szorzótényezővel (k₈₀) egészül ki
• szélsőségesen száraz és/vagy szélsőségesen meleg időszakokban belép egy ún. stressztényező (S) is

Meteorológiai aszályindex

HDI₀

• kizárólag a napi csapadékmennyiségeket és a napi középhőmérsékleteket használja fel
• megelőző időszak adataiból napi víztartalékot becsül
• sokéves átlaghoz viszonyít -> értéke nem évszakfüggő: átlagos időjárású időszakban 1 körül van az értéke, átlagosnál csapadékosabb vagy hűvösebb időszakban ez alatt, szárazság idején pedig felette

HDI_S

• a párolgási hiányt is figyelembe veszi
• alapparaméterei a HDI₀-lal megegyeznek, de a párolgási veszteség teljes mértékben realizálódik
• a víztartalmat a potenciális evapotranszspirációval csökkenti
• a weboldalon használt meteorológiai aszályindex értékek jogszabály szerinti küszöbértékei (4. melléklet a 35/2021. (X. 14.) BM rendelethez):
  • HDI_S < 1,333 : nincs vízhiány
  • 1,333 <= HDI_S < 1,5 : enyhe vízhiány
  • 1,5 <= HDI_S < 2,0 : közepes vízhiány
  • 2,0 <= HDI_S < 3,0 : erős vízhiány
  • 3,0 <= HDI_S : rendkívüli vízhiány (aszály)

A szorzótényezőkről

HDI = HDI₀*k₃₅*k₈₀*S

• k₃₅, k₈₀: mindkettő a szántóföldi vízkapacitástól a holtvíztartalom felé haladva egyre magasabb értéket vesz fel (tehát növelik az aszályindex értékét); átlagnál nedvesebb talaj esetén csökkentik az aszályindexet
• a két talajtényező legfontosabb szerepe: ugyanolyan mértékű légköri aszály esetén a talajnedvesség függvényében növelik vagy csökkentik az aszályindex értékét; használatukkal a talajvízszint mérése és a párolgásszimuláció kiváltható
• S: hosszantartó száraz és/vagy hosszantartó forró időszakban a növényeket érő stresszhatás ebben kerül kifejezésre

Az ISO minősítésről

ISO minősítés

• A vízrajzi törzsállomás-jegyzékben szereplő és az egyes Vízügyi Igazgatóságok által jóváhagyott állomásjegyzékekben és vízrajzi állomásokon valamint az aszálymonitoring állomásokon keletkező vízrajzi adatok észlelésének, mérésének, feldolgozásának, felhasználókhoz való eljuttatásának és archiválásának irányítása, szakmai felügyelete, az itt keletkező adatok alapján történő tájékoztatás és kiadványok szerkesztése.
• ISO tanúsítvány letöltése