Az Operatív Vízhiány értékelő és Előrejelző Rendszer az Országos Vízügyi Főigazgatóság elrendelésére jött létre 2016-ban, azzal a céllal, hogy a korábbi évtizedek gyakorlatához képest a jövőben hangsúlyosabb szerepet kaphasson az a víz hiánya elleni operatív beavatkozások és monitoring tevékenységek köre. A rendszer három fő pillérre alapul; (1) észlelés, (2) elemzés és (3) beavatkozás, melyek a vízügyi szervezet vízrajzi monitoring és védekezési gyakorlati tevékenységein keresztül valósulnak meg.
Állomáshálózat
A rendszer fő komponense a jelenleg országosan 127 helyszínen üzemelő állomások hálózata, melyek az aszály és vízhiány szempontjából legrelevánsabb hidrometeorológiai információkat regisztrálják (csapadék, léghőmérséklet, légnedvesség, talajnedvesség) a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előírásainak megfelelő eszközök alkalmazásával. Az állomásokhoz kiépített távmérő rendszer, illetve a napelemekkel történő áramellátás lehetővé teszi, hogy szinte gondozásmentesen és észlelőszemélyzet nélkül történhessen a folyamatos információgyűjtés.
Az állomás műszerei a rongálódás elkerülése érdekében egy 2,5*2,5 m-es, kerítéssel körbevett területen kerülnek kiszerelésre. Az állomások állapotfelmérése és karbantartása évente kétszer (késő tavasz-kora nyári és késő őszi időszakban) esedékes.
Az állomásokra kiszerelt szenzorok 1 óránként végeznek mérést, de a távjelző rendszer energiagazdálkodási okokból nyáron 2, télen 6 óránként továbbítja az adatokat. Az adatok az ellenőrzés és feldolgozási folyamatok miatt a beérkezést követően további 1 órával később jelenhetnek meg a honlapon, vagyis a nyári félévben általánosságban 1-3 óra elteltével, a téli félévben pedig 1-7 óra elteltével jelennek meg a legfrissebb adatok.
Csapadékmérés
Az állomásokra kihelyezett OTT Pluvio 2 típusú súlymérős csapadékmérő eszköz az elérhető legmodernebb technológia alapján méri a csapadék mennyiségét 0,1 mm-es pontossággal, függetlenül a csapadék halmazállapotától. A hitelesített és évente kalibrált eszköz 1500 mm-es gyűjtőkapacitásának köszönhetően magyarországi körülmények között nem igényel rendszeres ürítést, így rendszeres ellenőrzés nélkül is hosszú távon megbízható csapadékmérést tesz lehetővé.
Hőmérséklet és légnedvesség mérés
A léghő- és légnedvesség mérését Adcon TR1 szenzorok végzik. A szenzor a meteorológiai szabványoknak megfelelően 2 m-es magasságban kerül elhelyezésre az állomás elektronikai eszközeit tartó árbocrúdon. A hőmérséklet szenzor mérési tartománya -40 és +60°C között van.
Talajnedvesség és talajhőmérséklet mérés
A meteorológiai adatok mellett az állomások talajnedvesség adatokat is mérnek 6 talajmélységben. A talajnedvesség mérést a régebbi állomásokon Decagon 5TM, az újabbakon Teros11 típusú szenzorok végzik a talaj dielektromos vezetőképessége alapján. A szenzorok a talaj 10, 20, 30, 45, 60 és 75 cm-es rétegében kerültek elhelyezésre. A nedvességtartalom pontos meghatározása érdekében a talajszenzorok kihelyezését akkreditált laboratóriumban történő talajvizsgálat előzte meg. A szenzorok a talajnedvesség mellett a talajhőmérsékletet is mérik, amely a műveléshez szolgálhat fontos információval, de a talajfagy észlelésére is alkalmazható.
HDIs vízhiány index
ISO minősítés
A vízrajzi törzsállomás-jegyzékben szereplő és az egyes Vízügyi Igazgatóságok által jóváhagyott állomásjegyzékekben és vízrajzi állomásokon valamint az aszálymonitoring állomásokon keletkező vízrajzi
adatok észlelésének, mérésének, feldolgozásának, felhasználókhoz való eljuttatásának és archiválásának irányítása, szakmai felügyelete, az itt keletkező adatok alapján történő tájékoztatás és kiadványok szerkesztése.